Komoly változásokat jelentett be a kormány a lakástámogatások rendszerében. Az eddigi Otthon Start Program helyét a tervek szerint a Wekerle Plusz veszi át, amely már nem egyszerűen egy új lakáshitel: vásárlási és építési hitelből, államilag támogatott lakástakarékból, energetikai felújítási programból, valamint külön bérlakás- és kollégiumépítési ágból álló rendszer körvonalazódik.
Ez egyelőre bejelentett programirány. Több fontos szám és alapfeltétel már ismert, de a részletes jogszabályok, az indulás pontos időpontja és több technikai feltétel még nincs előttünk.
Vagyis most nem azt érdemes kérdezni:
Hanem inkább ezt:
Mit tudunk már a bejelentésből, és mely kérdések maradtak még nyitva?
1. Az Otthon Start helyett Wekerle Plusz hitel jön
A legnagyobb változás maga a célcsoport.
Az Otthon Startnál nem volt felső életkori korlát. A bejelentés szerint a Wekerle Plusz vásárlási és építési hitelt kifejezetten a 18–41 éves korosztály első otthonhoz jutásának támogatására szánják.
Ez önmagában jelentős szűkítés.
Új és használt lakás már nem ugyanaz
A bejelentett tervek szerint:
- új lakás vásárlására vagy építésére: fix 3% kamat;
- használt lakás vásárlására: fix 5% kamat.
Az Otthon Startnál ezzel szemben új és használt lakásra is egységesen legfeljebb 3%-os kamat volt elérhető.
Magyarul: aki új lakást vesz vagy épít, annál a 3%-os kamatszint megmaradhat, aki viszont használt lakást venne, annak a finanszírozása drágább lehet.
És szerintem itt lesz az egyik legérdekesebb piaci kérdés. Mit csinál majd erre a használtlakás-piac? Mennyit hajlandók engedni az eladók? És mennyivel változik meg egy vevő reális vásárlási kerete?
Ezt ma még nem tudjuk.
2. Kötelező lesz az 5 éves bentlakás
Ez is nagy különbség az Otthon Starthoz képest.
A bejelentés szerint az új programban 5 éves bentlakási kötelezettséget írnak elő. A cél az, hogy a konstrukció valóban első otthon megszerzését szolgálja, és ne befektetési célú lakásvásárlást.
Vagyis itt már nem az lesz a kérdés, hogy:
Hanem az is:
Egy támogatott konstrukciónál ez nem apró részlet.
3. Szigorúbb lehet a meglévő lakástulajdon vizsgálata
A bejelentés alapján az új program szigorúbban vizsgálhatja, hogy valóban első otthonról van-e szó.
Az eddig ismert információk szerint az igénylő és házastársa meglévő lakástulajdonát is vizsgálják, és a tulajdoni hányadnak 50% alatt kell maradnia.
Nem mindegy például, hogyan kezelik az örökölt tulajdonrészt, a korábban eladott lakást, a házastársak eltérő tulajdoni helyzetét, illetve milyen kivételeket határoznak meg.
Mi történik azokkal, akiknek már van Otthon Start-szerződésük?
Ez az egyik legfontosabb kérdés.
A bejelentés szerint a már megkötött Otthon Start-szerződések érvényben maradnak.
Vagyis aki már leszerződött, annál az új program önmagában nem írja át visszamenőleg a meglévő szerződés feltételeit.
De van egy sokkal érdekesebb csoport:
Nekik most különösen fontos lesz az időzítés.
- meddig lehet Otthon Start-kérelmet beadni;
- mikor indul a Wekerle Plusz;
- hogyan néz ki az átmeneti időszak;
- mi történik a már folyamatban lévő, de még le nem szerződött ügyletekkel.
Na, ezeket most valóban érdemes figyelni.
4. „Visszajön” a lakástakarék állami támogatása
Ezt érdemes pontosan megfogalmazni.
Lakástakarék jelenleg is létezik Magyarországon. Ami korábban megszűnt, az a klasszikus állami támogatás volt.
A jelenlegi piaci lakástakarékok különböző saját bónuszokat vagy kamatjóváírásokat kínálhatnak, de ezek nem azonosak a korábbi állami támogatással.
A Wekerle Plusz második pilléreként most ismét államilag támogatott lakástakarékot jelentettek be.
A tervek szerint:
- 5 vagy 10 éves rendszeres megtakarítás választható;
- az első 5 év befizetéseire 10% állami kiegészítés járna;
- a 6. évtől 20% állami kiegészítés;
- a cél elsősorban a lakásvásárláshoz szükséges önerő előteremtése.
Ez már egészen más logika, mint amikor valaki csak a hitelfelvétel pillanatában kezd el azon gondolkodni:
Itt az állam azt próbálja ösztönözni, hogy az önerő egy része előzetes megtakarításból épüljön fel.
A részletszabályokat azonban ennél is meg kell várni.
5. Energetikai felújítás: akár 15 millió Ft hitel és 7,5 millió Ft támogatás
A harmadik pillér már nem csak a fiatal elsőlakás-vásárlókat célozza.
A bejelentés szerint országos energetikai felújítási program indul, amelyhez nem lesz kötelező gyermekvállalás vagy házasság.
Hitel
maximum 15 millió Ft, fix 3%-os kamattal.
Támogatás
legfeljebb 7,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatás.
Energiahatékonyság
legalább 30%-os energiamegtakarítás lehet az egyik alapfeltétel.
A támogatási intenzitás az ingatlan állapotától és az elért energiamegtakarítástól függhet.
A bejelentett cél évente mintegy 20.000 háztartás korszerűsítése.
Ez szerintem külön cikket is megér majd, amikor megjelennek a pontos szabályok.
+1. Wekerle Sándor bérlakás- és kollégiumprogram
A lakáspolitika nem csak a tulajdonszerzést érintené.
A bejelentett program keretében 2027-ben 30 milliárd Ft uniós fejlesztési forrást fordítanának megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre.
A következő 3 évben további 550 millió euró bevonását tervezik, amelyhez banki és piaci finanszírozás is társulna.
Nem mindenkit lakástulajdonhoz juttatni, hanem megfizethetőbb bérleti lehetőséget is teremteni.
Mi marad meg?
A bejelentés szerint több jelenlegi támogatási elem továbbra is megmarad.
- az 5%-os új lakásáfa;
- a Babaváró;
- a CSOK;
- a Falusi CSOK.
Akkor most érdemes sietni az Otthon Starttal?
Na, szerintem most ez lesz a leggyakoribb kérdés.
És erre jelenleg nem lehet mindenkinek ugyanazt válaszolni.
Ha valaki például:
- 41 év feletti;
- használt lakást szeretne venni;
- vagy a jelenlegi Otthon Start feltételeinek megfelel, de az új program feltételeibe várhatóan már nem férne bele;
akkor számára az átmeneti időszaknak különösen nagy jelentősége lehet.
De ebből még nem következik az, hogy mindenkinek most azonnal rohannia kell szerződni.
Először azt kell tisztázni: Te melyik rendszerben lennél jogosult, milyen ingatlant vennél, hol tart most a vásárlásod, és milyen finanszírozási különbséget jelentene számodra a 3% vagy az 5%.
Amit még nem tudunk
Ez most talán a cikk legfontosabb része.
A bejelentésből sok minden kiderült, de több olyan részlet nincs még előttünk, amely egy konkrét hiteligénylésnél döntő lehet.
- a Wekerle Plusz pontos indulási dátuma;
- az Otthon Start lezárásának és az átmenetnek a szabályai;
- a maximális hitelösszeg;
- a maximális futamidő;
- az ingatlanra vonatkozó érték- és négyzetméterár-korlátok;
- az önerő pontos szabályai;
- a TB- és jövedelmi feltételek;
- a tulajdoni előélet részletes szabályai;
- a házastársakra vonatkozó pontos feltételek;
- a lakástakarék részletes támogatási korlátai;
- az energetikai program jogosultsági és műszaki feltételei.
Ezért most még bárki, aki azt mondja:
egy kicsit előreszalad.
A mostani bejelentés alapján az irány elég világos: a lakásvásárlási támogatás szűkebb célcsoportra koncentrál, erősebben az első saját otthonra és a tényleges bentlakásra épít.
Az új lakásokat továbbra is 3%-os hitel támogathatja, míg a használt lakásoknál 5%-os kamat jelenik meg.
Emellett külön hangsúlyt kap az önerő előzetes megtakarítása, az energetikai felújítás és a bérlakásépítés.
Hogy ez a gyakorlatban kinek lesz jobb és kinek rosszabb? A részletszabályok nélkül ezt még túl korai eldönteni.
Aki 2026 végén vagy 2027 elején lakást szeretne venni, annak most nemcsak az ingatlant érdemes figyelnie, hanem azt is, hogy melyik finanszírozási rendszerben fog végül szerződni.
És ilyenkor megint igaz a régi mondás:
Rossz kérdés az, amit nem teszünk fel.
